|
BÚVÁR-TÖRTÉNELEM
I.e. 900 Ebből az időből származik egy asszír kőfaragvány, melyen tömlőből lélegző harcosok úsznak a víz alatt.
I.e. 350 Arisztotelész említi, hogy Titusz Livius búvárokkal kincseket kerestet a tengerben.
1415 Német kézirat vízhatlan ruhába öltözött búvárt ábrázol.
1663 Búvárharanggal ötven ágyút emelnek ki a Keleti tengerből Stockholm előtt 1628-ban elsüllyedt svéd hadihajó, a Wasa fedélzetéről
1691 Arthur Halley három személy befogadására alkalmas harangot szerkeszt, mellyel 15m-es mélységben másfél órát lehet a víz alatt tartózkodni. A levegő frissítéséről a John Sturmius által elgondolt eljárással gondoskodott. Hordóban jutatta le a levegőt, amit tömlő segítségével töltött a búvárharangba.
1788 John Smeaton a légszivattyút csónakba helyezi, tömlővel csatlakoztatja az öntöttvas búvárharanghoz és a Szajna medrében lévő sziklák szétrobbantásánál sikeresen alkalmazza.
1819 Henry Fleuss megszerkeszti és kipróbálja az első oxigénpalackos zárt gumiruhát.
1825 W. H. James a búvárt övszerűen átfogó fémtartályt alkot, amelyben sűrített levegő van.
1858 Maillefest megalkotja az első modern búvárharangot, amit a londoni Siebe-Gorman cég még az 1950-es években is gyártott.
1865 Rouquayrol és Denayrouse elkészítik a búvár tüdejével vezérelt levegő adagoló készüléket.
1892 Louis Bouton elkészíti az első víz alatti fényképfelvételt.
1924 Guy Gilpatric a távolkeleti gyöngyhalászoktól tanult módszerrel kezd vadászni a tenger alatt.
1926 Le Prieur kézi szabályozású, sűrített levegős készülékkel hosszabb időt tölt a vízfelszín alatt.
1935 Az olasz flotta számára korszerű, oxigénes légzőkészüléket készítenek.
1943 Y. J. Cousteau és Emil Gagnan megalkotják az első légző automatát az aqualung-ot.
1948 Cousteau és csapata elvégzik az első jelentős régészeti feltárást a tenger alatt.
1961 Hannes Keller 155m-es mélységig jut koktélos légzőkészülékkel (hélium-oxigén)
|
||||